Szabó  Evelin Barbara

Szingli mami

 Önéletrajz

1991.02.21én Budapesten születem, Újpalota volt életem legjobb kerülete. A tér ahol játszottunk a lépcsőház ahol ökörködttünk. Az  a kék iskola ahol meg annyi barátság és gyerekkor zajlott. Még most is emlékszem a panel lépcsőházának szagára, ahol meg annyi ebéd illata keringett. Igen jó volt ott gyereknek lenni! Élet utamat tekintve, úgy jellemezném ,minden benne volt aminek kellett lennije. Elvált szülök gyerekeként nőtem fel nagycsaládban. Anyámék 11en vannak testvérek 7en édestestvérek ,2 mamám első házassága ,2 papám első házassága.
Ötödik emeleti 3 szobás panelban nőtem fel nagymamám nagybátyám és nagynénéim mellett. Igen velük mert édesanyám a munka mellett nem ingen foglalkozott velem. De ennek köszönhetem, hogy jelenleg ilyen ember lett belőlem. Megszülettet húgom mikor 8 éves voltam, nem egy apától vagyunk, de ez nem számit.16 éves voltaam mikor elvesztettem mamámat nekem ő volt a világom. Azóta magam állok a lábamon. Küzdve anyám szeretetért. Az első fiúm 15 évesen volt igazi kamasz szerelem 1,5 évig jártunk. Majd aztán középiskolában lett egy barátom akivel 5 évig voltam együtt. Aztán jött gyermekeim apja 2012 ben ,a nagy ő akinek 4 csodás gyermeket ajándékoztam.2018ban hozzá mentem. Majd 2020ban beadtam a válást. Most pedig itt vagyok és írom az életem további harcait...
Te aki ezt olvasni fogod és olvasod, remélem erőt adva és mosolyogva gondolsz rám mert bár nehéz az élet, de én is mindennap ezt teszem, tanulok a mindennapok harcaiból.

"Nincs lehetetlen csak tehetetlen ember"
Carpe Diem élj a mában!